Online

Szabó János és Magyar Anna háziorvosok beszélgetése számos, a napi gyakorlatban felmerülő kérdésünkre ad választ: Melyek a vashiány leggyakoribb okai az egyes korosztályokban? Hogyan és kiket szűrjünk? Vajon elegendő-e a szérumvasszint mérése, vagy szükség van egyéb paraméterek ismeretére is? Miért ne szűrjünk gyulladás idején? Hogyan haladjunk tovább, ha kiderül a vashiány? Milyen információkkal segítheti munkánkat a jó anamnézis? Miért fontos a székletvérvizsgálat, a nőgyógyászati vizsgálat, és milyen életkor felett vegyünk igénybe akár egy endoszkópos vizsgálatot is? Kiderül, hogy miről informál a vasterhelés, valamint összefoglalót kapunk a vashiány jellegzetes, vagy éppen kevésbé ismert tüneteiből is.

Mikor beszélhetünk normális vegyes táplálkozásról? Milyen ételeink tartalmaznak nagyobb mennyiségben vasat? Ha kialakult a vashiány, szükség van-e minden esetben gyógyszeres vaspótlásra? Ha igen, milyen készítményt válasszunk, és milyen információkkal lássuk el betegünket a terápiával kapcsolatosan? Narancslével vegye be a páciens a vaspótló gyógyszerét, vagy kávéval? Esetleg tejjel, vagy teával? Evés előtt vagy étkezés közben? A podcast szereplői szót ejtenek arról is, hogyan mérsékelhetők a vaspótlás mellékhatásai, valamint, hogy milyen gyakran érdemes ellenőrizni, jó úton halad-e a kezelésünk.

Mond-e valamit önmagában a szérumvas értéke? Biztos, hogy a szérum alacsony vasszintje mindig vashiányt jelent? Miért mérjük a ferritinnel együtt a CRP-értéket is? Hogyan lehetséges, hogy normális vasháztartási paraméterek mellett mikrociter anémiát látunk? Ilyen és ehhez hasonló kérdések sokszor felmerülnek a háziorvosi gyakorlatban is, amelyeket most egy hematológus, Mikala Gábor segítségével próbál tisztázni Magyar Anna háziorvos. Közben olyan információkat is megtudhatunk, mint pl. a hepcidin szerepe a vasháztartás szabályozásában, a májbetegségek és a vasháztartás kapcsolata, valamint, hogy hogyan kerültek Magyarországra a thalassemiás emberek.

Magyar Anna háziorvos ezúttal Mikala Gábor hematológus főorvossal beszéli meg a vaspótlás kérdéseit. A szakember segítségével megvilágításra kerül a vaspótlás gyakorlatának elméleti háttere is: Hogyan szívódnak fel a különböző vegyértékű vasat tartalmazó készítmények? Hogyan időzítsük a bevitelt, hogy elkerüljük a hepcidin gátló hatását és a felszívódást módosító egyéb tényezőket? Miért fontos, hogy szívelégtelen beteg is részesüljön vaspótlásban? Miért nem lehet – a készítmény adagolási útmutatását betartva – per os túladagolni a vasat? A beszélgetés számos, a gyakorlatban is jól használható tanácsot ad és segít a vaspótlás kérdései közti eligazodásban.

A menstruáció, valamint a várandósság alatti fokozott szükséglet miatt a szülész-nőgyógyász igen gyakran találkozik a vashiánnyal. De vajon mennyire normális jelenség várandósság alatt a vashiány? A terhesség 9 hónapja alatt hányszor kell ellenőrizni az Hgb-értéket és a szérumvasszintet? Milyen anyai és magzati következményei lehetnek a várandósság alatti vashiánynak? Magyar Anna háziorvos és Gimes Gábor szülész-nőgyógyász beszélgetése többek között ezekre a kérdésekre is választ ad. Mindemellett segítséget kaphatunk ahhoz is, hogyan kell értékelnünk a menopauza után jelentkező nőgyógyászati vérzéseket, valamint, hogy az oki kezelést követően milyen teendőink vannak a betegkövetésben.

A diagnosztikus kérdések után ezzel a témával folytatódik Magyar Anna és Gimes Gábor beszélgetése, melyből kiderül, hogy egy reproduktív korban lévő, egészséges, kiegyensúlyozottan táplálkozó nőnek vajon szüksége lehet-e vaspótlásra. Milyen speciálisan nőket érintő állapotok esetén kell a vasszintet monitoroznunk – például várandósság, szülés, hypermenorrhoea, nagyobb műtéti beavatkozások. Ha terápiaként vas adása mellett döntünk, milyen szempontok szerint válasszunk, és hogyan kerülhetjük el a vasterápia mellékhatásait? A szakértőktől tanácsokat kapunk arra vonatkozóan is, hogy mikor, mivel és mivel ne vegye be a páciens a vaskészítményt, és hogy meddig szükséges folytatni a vaspótlást.